2009. január 7., szerda

FISE meghívója


Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület szeretettel meghívja Önt és barátait,
Fresh FIShEs II.című,
az Egyesület 2008-ban felvett tagjainak bemutatkozó kiállítására.

A kiállítást 2009. január 6-án kedden, 18 órakor Viniczai Andrea kommunikációs szakember nyitja meg.
A kiállítás megtekinthető : 2009. január 24-ig
keddtől-péntekig 12-18, szombaton 10-14 óra között.

Fresh Fishes II. 2009. Január 7 és 23 között látogatható a FISE Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület új tagjainak bemutatkozó kiállítása az
V. kerület Kálmán Imre utca 16. szám alatti FISE Galériában.

A kiállítás az egyesület friss arcainak széleskörű munkásságát mutatja be tizenhárom alkotó művein keresztül: Nagypál Dorottya üvegkelyheit, Budai Zsolt üvegfiguráit, Varga Erika porcelán plasztikáit, Horváth Ildikó Katalin illusztrációit, Péter Ildikó és Pál Gergely Botond fotóit, Kovács Lilian szobrait, Sütő Erika és (Turcsányi) Dora Judit porcelán készleteit, Vágó Szilvia és Vad Gábor Zoltán játékait, Bársony Gergely bútorait valamint Végh Sarolta Emese bőr ékszereit láthatják. A kiállítást Viniczai Andrea kommunikációs szakember nyitja meg január 6-án 18 órakor.
Meghívó: http://www.fise.hu/FreshFishes.jpg

Tim Etchells/Victoria: Hogy eljön majd a reggel

Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest
2009. január 16. péntek 20:00h

„Etetsz, mosdatsz, öltöztetsz minket. Énekelsz, nézed, ahogy alszunk. Elmagyarázod a világ dolgait, a betegségek és háborúk okait. Suttogsz, amikor azt hiszed, nem halljuk. Megnyugtatsz, hogy eljön majd a reggel.”


A felnőttek hatalma óriási.
Gyerekkorunkból mindannyian túlságosan is jól ismerjük a „Nem”, „Ne most...”, „Majd ha nagyobb leszel...” kezdetű mondatokat.
Most egy csapat ragyogóan tehetséges kisiskolás szájából visszhangoznak ezek a tucatszor hallott szavak! A Hogy eljön majd a reggel egy felnőtteknek szóló előadás 17 gyerekre komponálva, Tim Etchells - a világhírű brit társulat, a Forced Entertainment művészeti vezetőjének - tollából. Etchells a gyerekekkel való beszélgetéseket is felhasználva annak a világnak a képét tárja elénk, amelyben a gyerekek a cipőkötés praktikus műveletétől a szerelem bonyolult fogalmáig mindent a felnőttektől tanulnak, a felnőttek, a szülők világképe formálja gondolkodásukat.
A közönség eközben ismét rácsodálkozhat a világ gyermekkorunk óta ténnyé szelídült csodáira.
Forrás: Fidelio Súgó

Jótékonysági gálaműsor a Nemzetiben

Budapest, Nemzeti Színház, 2009. január 8. csütörtök 19:00h

Van a világ békésebbik végén, az Őrségben egy település, ahol az emberek nemcsak beszélnek róla, hanem közösen tesznek is a szebb, harmonikusabb együttélésért.


Magyarföld lakói egy domboldalba épített, romos pajtában például színházat, faluházat, közösségi teret láttak, és nem haboztak nekiállni a pajta új életre keltésének, de a harangszó összetartó erejéért a haranglábat is közösen dobták össze. Most egy hagyományos építésű ökomenikus fatemplomra vágynak, ami az őrségi falu köldöke lehetne: az ügy mellé állt a Nemzeti Színház és számos nagynevű művész is (például Ákos, Alföldi Róbert, Hobo vagy a Neil Young sétány), akik egy gálaesttel szeretnék segíteni azt a települést, ahol még képes együtt dobbanni az emberek szíve.
szjnick

Lovasi András-Lackfi János-Heidl György

Székesfehérvár, Műhely Kávéház, 2009. január 10. szombat 20:30h

Különleges találkozások eredménye a nemrégiben megjelent hangoskönyv-lemez, amelyen Lovasi András énekli Heidl György zeneszerző Lackfi János verseire írt dalait.


Linkek
Kispál és a Borz
Kispál és a Borz a songo.hu-n
Lackfi János
Vedres Csaba
Vedres Csaba a songo.hu-n
After Crying
Csík Zenekar
Csík Zenekar a songo.hu-n
Péterfy Bori & Love Band
Péterfy Bori & Love Band a songo.hu-n
Kapcsolódó cikkek
„Mint egy pingponglabda” – Lovasi András (interjú)
After Crying: Bootleg Symphony - Koncertszimfónia (album)

A „füstös-merengős, itt-ott egészen amerikai ízű, helyenként jazzel bolondított” produkció a mai negyvenesek keserű-ironikus, de nem reményvesztett világszemléletéből merített. A koncert a lemezhez képest újdonságokkal is szolgál, hiszen valódi szupergroup áll színpadra. Lovasi András most „csak” énekel Heidl György gitárjátékával kisérve, a zongoránál Vedres Csaba, az After Crying alapítója ül. A megszokottól eltérően gitáron játszik az egyébként virtuóz hegedűsként ismert Szabó Attila, a Csík Zenekar prímása. Az alapokat Drapos Gergő basszusgitáros (Amorf Ördögök, Péterfy Bori & Love Band), valamint Gáspár Gergő dobos szolgáltatja. A lemezbemutató kiegészül Lovasi András és Vedres Csaba dalaival, valamint Heidl Györgynek a lemezen nem hallható szerzeményeivel.
StadlerA
2008.12.22

Vers író pályázat- középiskolás diákoknak


Tanulás helyett inkább verseket írsz?
Országos Diákíró Verseny

2009. január 5 - 2009. március 15.

Középiskolás és egyetemista diákoknak hirdette meg versenyét a Magyar Író Akadémia, ahol a zsűri Kornis Mihály, Kukorelly Endre, Márton László és Tóth Krisztina. A versenyre olyan szépirodalmi alkotásokkal pályázhatnak a diákok, amelyek az asztalfiókok mélyén rejtőznek és még nem publikálták sehol.

Linkek
Magyar Író Akadémia
Kornis Mihály
Tóth Krisztina
Kapcsolódó cikkek
Jóra számítottam, jót kaptam - Interjú Kukorelly Endrével
Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel: Kerge ABC (könyv)
Nézz Kornis Mihály szemével! (könyv)
A verseny kiírásának célja, hogy megtalálja azokat a fiatalokat, akik tehetségükkel kiemelkednek a többiek közül, és segítse őket tudásuk és tehetségük továbbfejlesztésében. Minden pályázó kizárólag egy alkotással vehet részt a versenyben, melyet elektronikus formában várnak a szervezők. A pályázati anyagok beküldési határideje március 15. Nevezési díj nincs. Az eredményhirdetés május 16-án lesz ünnepélyes díjátadó rendezvény keretében, ahol fiatal színművészek adják elő a nyertes műveket. A díjazott írásokat a Magyar Író Akadémia eljuttatja irodalmi orgánumok szerkesztőségébe és széleskörű sajtókampányában tájékoztatja a közvéleményt az eredményekről. Az értékes díjak között szerepel nyelvtanfolyam, wellness-hétvége, szépírói mesterkurzus, színházbérlet, könyvcsomag, nyári fesztivál-bérlet. A versenykiírás részletei az Akadémia honlapjról letölthetőek. A díjazottak között tanár kategóriában különdíjat kap a legjobb írással pályázó pedagógus is.

2009.01.06

Barlang lakások- Noszvajon







A noszvaji barlanglakások

A lakóbarlangok nem természeti képződmények, de természetesek az ember számára akár egy testhez idomuló jó ruha.


Linkek
www.pocem.hu
Kapcsolódó cikkek
Vízimúzeum Balatonalmádiban
Az örvényesi vízimalom
A „Matrica” és az őskori szabadtéri múzeum
-Amikor először jöttetek ide, akkor mit láttatok itt?
Horváth Ottó, szobrász, az egyesület elnöke: Itt élő hajléktalanokat, egy eléggé lepusztult, gondozatlan állapotban lévő területen. Viszont a hely különlegességét már akkor is lehetett érezni. Megláttuk benne egy alkotótelep létrehozásának a lehetőségét. Többnyire szobrászok voltunk, akik idecsöppentünk 12 éve. Balázs Péter keramikus barátunk noszvaji felmenőkkel rendelkezik. Nála töltöttük a szilvesztert egy elég népes társasággal, akik aztán az egyesület alapító tagjai lettek. - Idefelé azt mondták, hogy a Pocemet keressem. Miért? - Noszvaj déli határában találhatóak a farkaskői dombházak, a barlanglakások utcája. A domb közvetlen környezetét nevezték az elmúlt évszázadokban Farkaskő dűlőnek. A pocem jelentése, - pod zemlja - föld alatti terület. Így nevezik ezt a részt itt
.
Kik laktak itt? - A hatvanas évekig lakták a falubéliek, akik aztán leköltöztek a faluba. Vannak még az öregebbek közül, akiknek a felmenőik éltek itt vagy innét költöztek ki az ötvenes, hatvanas években. A szomszéd faluban, Szomolyán még néhány család lakik barlanglakásokban, bár folyamatos a kiköltöztetés. A puhább vulkáni kőzetekre épült bükkaljai településekhez közvetlenül hozzátartozik a kő szobrászati és építészeti felhasználása. Az elmúlt évszázadban az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyen faraghatóságát használva alakították ki lakótereiket. Amit kitermeltek, azt föl is használták, mint anyagot. Nem a lakhatás miatt kezdődtek el itt a faragások, hanem a kőkitermelés miatt. Egy idő után viszont már az volt a cél, hogy bővítsék a belső tereket, és újabb területekkel gazdagítsák a barlangok utcáját. - Milyen helyiségeik voltak?
Úgy kell elképzelni mindegyiket, mint egy hagyományos parasztházat. Hasonló alapterületen, - egy szoba, egy szabadkéményes konyha kenyérsütő kemencével - bevájva a hegybe. Klasszikus parasztlakás belsőkkel, csak a külszíni formák voltak mások. Meszelt homlokzatokkal, muskátlis ablakokkal, barátságos kis paraszti háztartásokkal, udvarral. A mellettük lévő helyiségeket állattartásra használták. Egy évszázaddal ezelőtt az egész utcában száz ember élhetett. Nagy családosok laktak itt, kis alapterületű lakásokban, úgyhogy elég népes volt az utca. Itt dolgoztak a földeken, vagy elmentek zsellérnek máshová. - Te laknál itt? - Én laktam itt, rövidebb, hosszabb ideig, amikor az átalakítások folytak. Azért is jöttem ide, mert úgy gondolom, hogy ez egy barátságos és élhető hely.
Mennyi kellett dolgoznotok azért, hogy úgy nézzen ki, ahogy most látjuk? - Ez az elmúlt tíz év folyamatos munkájának az eredménye. Minden szempontból nagyon málladozó volt. Az egész területet kitisztítottuk és az elbomlott oromfalak helyett, újabbakat raktunk. A faragásokat évente folytatjuk. - Ti mire használjátok a helyet, mit szeretnétek vele kezdeni? - Az alkotótelepnek minden évben vannak rendezvényei, összejövetelei. Szobrászati, festészeti és zenei szimpóziumokat tartunk. Itt egészen különleges akusztikai helyiségek vannak. Képzőművész barátaink mindenféle hangkeltő eszközöket, zenei instrumentumokat használnak. A zenészek a falba vájt üregekben helyezkednek el, majd közel azonos frekvenciákat keltve speciális interferencia-hatást érnek el. Betemetett udvarokat tártunk fel, utakat, ösvényeket kötöttünk össze, oromfalakat építettünk, belső tereket faragtunk. Az összekötött terek új funkciókkal bővültek. Van üveghuta helyiség az üvegműveseknek vagy műterem a szobrászoknak. A zenei részek, az akusztikai helyiségek újabb keletűek. Ezek mind színesítik és gazdagítják a hely hagyományos történetét. - Nagy harc volt, míg megszereztétek a területet? - Nem, mert a falu nem kötődött hozzá erősen. Nagyon szívesen vették, hogy van egy közösség, akik szeretnének valamit kezdeni a barlanglakásokkal a falu határában. - Valamilyen feladatot, azért el kell látnotok? - Annak idején, amikor az alkotótelep ötlete megszületett, úgy gondoltuk, hogyha nem is egy Isten háta mögötti terület, de eléggé elszigetelt hely ahhoz, hogy azok a képzőművészek, akik részt vettek a kialakításában, itt zavartalanul dolgozhatnak. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a falu szeretné, ha megmutatnánk a világnak, ezért egyre inkább nyitottá vált az alkotótelep működése. Noszvaj felé ezt a nyitottságot, a rendszeres látogathatóságot kell biztosítanunk.
Mikor van a legtöbb látogató? - Jeles napokon, Húsvétkor, a Szilva vagy a Kemencés napokon. Olyankor elég sokan megfordulnak a faluban, és az utóbbi időben az alkotótelep egyre inkább egy érdekes színfoltja lett Noszvajnak. Úgy érezzük, hogy a falubéliek kezdenek büszkébbek lenni ránk vagy a helyre. Korábban ez a terület egy szegény negyed volt. Most már sok minden megváltozott. Jóval rendezettebb a környezet, ezért az emberek is szívesebben jönnek fel ide. - Hány művész szokott itt dolgozni? - Egyszerre legfeljebb tíz fő. Évről évre egyre többen megkeresnek minket. Lassan a százat is eléri a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület - mi röviden csak a Farkaskői alkotótelepnek hívjuk - pártoló tagsága, azoké, akik részt vesznek a rendezvényeinken. Tevékenységünkben szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek, ‘délibáb összeszerelő fénybányászok’ vesznek részt. Az elmúlt évek során bővültek a szakmai kapcsolataink, erdélyi, székelyföldi képzőművészekkel, művészeti
alapítványokka
l dolgoztunk közösen. - Azok a művek, amelyek itt készülnek, hol láthatóak?
Pillanatnyilag itt nem, mert nem zárható a terület. Viszont a következő két évben szeretnénk létrehozni a Dombház Galériát, mely az itt készült műveknek, szobroknak, festményeknek, egyebeknek a bemutatását tenné lehetővé. A galéria egyébként a Norvég Civil Alapprogram támogatásával fog megvalósulni. Jó lenne, ha a működési lehetőségünk folyamatossá válna. A Dombház Galéria kialakítása mellett, jövőre elindítunk egy kert- és tájépítészeti programot is. Ez nagyjából ki is jelöli az egyesület szándékait, ugyanis az összejöveteleinknek mindig van ökológiai, tájépítészeti felhangja is. A szobrok és az itt készült művek nem a helytől függetlenül készülnek. A célunk egy télen-nyáron működőképes lakóműtermekkel ellátott műhelysor kialakítása.

Thomas Ruff- Retrospektív kiállítása, Műcsarnok



Thomas Ruff retrospektív kiállítása

Budapest, Műcsarnok,




Témái a portréfotótól a csillagászati képekig terjednek — a mikrótól- a makrokozmoszig. Szemlélete egyben tudományos és politikai karakterű, de érzékenyen reagál napjaink képi kultúrájának felfogásbeli változásaira. Grandiózus méretű nagyításai igen szemléletes képet adnak a fotográfia módszeréről, vagy — ahogy a művész maga mondja — nyelvtanáról.


A kiállításon a művészt eddigi munkásságának legfontosabb sorozataival szeretnék bemutatni.Kiállítás-megnyitó: 2008. december 12. 19h


Forrás: Fotóhónap különszám - Fidelio Súgó

Rejtélyes Tiziano Pécsen


A rejtélyes Tiziano

Pécs, Művészetek és Irodalom Háza,

2009. január 6 - 2009. február 7.

Tiziano Vecellio a reneszánsz kor egyik legnagyobb festője. A Művészetek Házában rendezendő kiállítás középpontjában nem teljes életműve, hanem kizárólag a rejtélyes sorsú Mária gyermekével és Szent Pállal című festménye áll.

Az alkotás évekig díszítette egy pécsi lakás falát(!), mint ismeretlen olasz festő műve. A kép három éve bukkant fel a műkereskedelemben, amikor a
Szépművészeti Múzeum egyik művészettörténész muzeológusa kimondta, nagy valószínűséggel Tiziano alkotásáról van szó. Az azóta elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy a kép a XVII- XVIII. században Tiziano műveként számon tartva, a modenai hercegi gyűjtemény kincsei közé tartozott. A festmény azóta gazdát cserélt, magángyűjteménybe jutott, jelenleg kizárólag a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg, ám a pécsi kiállításon látható lesz az alkotás, a restaurálás izgalmas folyamatát ábrázoló tablók társaságában.

2009. január 5., hétfő

Legvidámabb barakk milyen volt ? -Kiállítás a VAM Designben

Milyen is volt a legvidámabb barakk? - kiállítás a VAM Designban

Táskarádió, télifagyi, bólogatós kutya, kisdoboskönyv - egy letűnt kor emlékei láthatók 800 négyzetméteren a VAM Designban jövő szerdától március 15-ig.

A kiállítás gerincét az a 170 fotó képezi, amelyeket a rendezők az MTI archívumából válogattak.
A sajátos tárlatnak azonban mindenki részese lehet: bárki beviheti a kiállítóközpontba háztartásának azon tárgyait, amelyek érdekesek lehetnek a nyilvánosság számára, és amelyek a hatvanas, hetvenes évekre jellemzők.A tárgyaikat, dokumentumaikat felajánlók péntektől jelentkezhetnek a VAM Design-ban. Az önkéntes kurátorok - azaz, akik a gyűjteményt személyes tárgyaikkal bővítik - a tárlatot december folyamán ingyenesen tekinthetik meg.

A WAM Design tájékoztatása szerint a tárgyak felajánlása önkéntes, az átadással az eddigi tulajdonosok lemondanak ezekről.


Vajda Lajos kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

2008. december 13-tól 2009. február 22-ig tekinthető meg


Vajda Lajos életműve a 20. századi magyar művészet egyik legkomplexebb és legmagasabb színvonalú teljesítménye: akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban is csak a legnagyobbakéval mérhető össze. A mindössze 33 évet élt művész kezdetben a maroknyi festőt számláló "szentendrei fiatalok" körében vált példaadó mesterré. A világháború utáni progresszív művészeti irányzatokat képviselő Európai Iskola pedig a magyar avantgárd egyik legendás alkotójaként tisztelte.
A gyűjteményes kiállítás szándéka szerint közelebb szeretné hozni Vajda Lajos jellegzetes motívumokból álló, erőteljes képi világát a modern művészet iránt fogékony közönséghez. A közel 250 művet számláló válogatás budapesti és vidéki közgyűjteményekből, külföldi és hazai magángyűjteményekből tevődött össze. Az életpályát kronologikusan és tematikusan követő elrendezés magyarázó szövegekkel és kísérő dokumentumokkal segíti a nézőket a látvány feldolgozásában. A tárlat elvezet a kamaszkori rajzvázlatoktól a korai konstruktív kísérleteken át az izgalmas fotómontázsokig; az egy vonallal megrajzolt szentendrei népi motívumoktól az ikonos képekig, és az 1937-es év kiérlelt alkotásaiig. Egy csoportba kerülnek az érzékeny színvilágú maszkos képek, a háború rémét érzékeltető szürreális víziók, végül, a kiállítás zárásaként, komor lobogású utolsó szénrajzainak megrázó sorozata. Kiemelt helyet kapnak az életmű kulcsdarabjai, mint a Felmutató ikonos önarckép vagy a Szentendrei házak feszülettel. Az utóbbi évtizedben erőteljes nemzetközi érdeklődés tapasztalható a művész Bartók Béla jelentőségéhez mérhető életműve iránt. A budapesti kiállítás bezárása után - a tervek szerint - több európai városban és a tengerentúlon is látható lesz a száz éve született Vajda Lajos gyűjteményes tárlata.

A kiállításhoz a bemutatott anyag alkotó befogadását segítő, illusztratív katalógus társul.

Nagykorú lett a VÁRFOK GALÉRIA


Tizennyolcadik születésnapját ünnepelte november 29-én az ország első magángalériáinak egyike, a Várfok. Az azóta folyamatosan működő kortárs művészeti galériát Várfok 14 Műhelygaléria néven 1990-ben, éppen ezen a napon alapította a tulajdonos, Szalóky Károly. A fennállása óta eltelt 18 évet igazi sikertörténetként értékelhetjük, amit igazol a galéria bővülése, minek során az első kerületi Várfok utca a budai oldal művészeti utcájává vált.Amikor a rendszerváltást követően végre felszabadult a műkereskedelem az állami monopólium szorításából és hivatalosan is lehetőség nyílt arra, hogy egy magánszemély művészeti galériát nyisson, gyorsan lépett a tulajdonos és bejegyeztette önálló bázisát. Tervei szerint egy olyan művészeti központot képzelt el, ahol a háttérbe szorított kortárs alkotók is megmutathatják műveiket a közönségnek. Szalóky Károly művészeti missziót vállalt magára ezzel, hiszen a kortárs művészek közül addig csak néhány szerencsés tudta bemutatni műveit. Féltek tőlük, mert a művészet őszintesége nem fért össze a diktatúra igazságtalanságaival. A galériákra vonatkozó nemzetközi követelményrendszer képviseletével, a minőségi képzőművészet interpretálásával programgalériaként indult a Várfok és ennek szellemében működik ma is. K.K: Mi jellemezte a kezdeteket? Sz.K:A Várfok Galériára kezdetben nagyon határozott, groteszk-frivol hangvétel volt jellemző mert az ide kötődő kiállító művészek - feLugossy László, Bukta Imre, Gerber Pál, Kungl György, Szurcsik József, Roskó Gábor ezt az irányt képviselték. Azóta a kortárs magyar képzőművészet meghatározó alakjai - Nádler István, Szirtes János, Koncz András, Fehér László, El Kazovszkij - is együttműködnek a galériával és számtalan csoportos és egyéni kiállításon mutatták meg, hogy milyen, hol és hová tart a magyar képzőművészet. K.K: Helyes döntésnek bizonyult, hogy a kortárs képzőművészetre szakosodott a galéria? Sz.K: Programjainkban mindig és konzekvensen ragaszkodunk a kortárs magyar képzőművészet fontos, egyetemes értékeinek bemutatásához, izgalmasnak ítélt vonulatainak megjelenítéséhez. Szigorúan vett kortárs művészeti profilunkkal, érték-centrikus szemléletünkkel igyekszünk elősegíteni új műalkotások létrejöttét és jelenlétét a kortárs művészeti piacon. A galériákban bemutatott művészek többnyire a magyarországi neoavantgárd második nemzedékéhez tartoznak, illetve történeti jelentőségű magyar és nemzetközi művészeti irányzatokhoz kapcsolódnak. Közel ötven művésznek rendezett kiállítást eddig a galéria; napjainkra pedig kialakult az a 10-12 névből álló művészgárda, amelynek rendszeresen biztosítunk munkabemutatót, egyéni kiállítást, ami érzésem szerint a döntésünket igazolja.K.K: A fiatal, tehetséges, de még kezdő művészek pártfogása mennyire része a galéria profiljának?Sz.K: A tehetségek segítése nagyon fontos része a küldetésünknek. Az ismertebb művészek alkotásainak bemutatása mellett alkalmanként sort kerítünk a figyelmet érdemlő, tehetséges fiatal művészek munkáinak bemutatására - egyéni, vagy csoportos kiállítások formájában is, aminek köszönhetően több ismeretlen névből lett neves alkotó. K.K: A 18 évvel ezelőtt történt alapítás óta mennyiben változott a galéria?Sz.K: Elsőként 1996-ban a Spiritusz Galéria megnyitásával bővült az anyaintézmény. Az elnevezés átvétel, amely folytonosságot hivatott kifejezni: a Vízivárosi Galériát korábban Spiritusz Galéria néven vezettem, ami az én névadásom, ami kezdetben tipikus lakásgalériaként működött, előszobával és mintegy 40 m2 kiállítási területtel. 1999-től pedig, mint a Várfok Galéria gyűjtőit fogadó bemutatóterem, amolyan szalon, ahol részben az én gyűjteményemből, és a galériákban letétbe helyezett művekből válogatott, időről-időre megújuló kiállítás várta az érdeklődőket. Az XO Galéria a legfiatalabb kiállítóhelyünk, 1997-ben nyitottuk meg. Ívelt, hajlított formájú falaival, high-tech-hatású üvegfelületeivel, cégérével különleges belsőépítészeti kialakítású kisgaléria. A nagy belmagasság, a korszerű világítástechnika a galéria posztmodern stílusával együtt reprezentatív helyszínt biztosítunk a tárlatok számára. A Várfok Galéria kiállítóhelyei között nincs stiláris, vagy egyéb szempont szerinti specializálódás, ezzel együtt az XO Galéria kezdetben inkább az absztrakt, nagyobb méretű, variábilis megvilágítást igénylő művek kiállítóhelye volt. A Várfok utca művészeti látnivalóinak sorát bővítette az XO Teremmel szemben található Portál Galéria. A hely - nevéhez hűen - a nézelődés örömeit szolgáló kirakat-galéria volt. A koncepció megvalósítása nyomán a galéria utcai frontjáról minden hónapban más műalkotásban gyönyörködhettek a járókelők.
Hajós Dániel

2009. január 4., vasárnap

Fontos- Velencei Biennálé


2009 augusztus 20-25- között kimennénk,

szervezünk egy utazást a

Velencei művészeti Biennáléra.

Akit érdekel minnél hamarabb jelezze !


Előzetesen annyi, hogy "fapados" repülővel mennénk aminek az ára (retúr ) Kb.15000 Ft, amit legkésőbb 2009 február 6-ig kellene Áginak behozni.

Aki eddig nem tudja-az lehet, hogy kimarad a csapatból :( !!!

Karinthy Szalon Kiállítás