Sarkvidéki hisztéria
Kortárs finn művészet
Budapest, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2009. február 6 - 2009. április 12.
A tárlat kiindulópontja a finnekkel kapcsolatos kulturális klisék, sztereotípiák halmaza, amelyről Marko Tapio finn író fogalmazta meg a címet adó kifejezést. Jelentése neurotikus, irracionális viselkedés, amely a rendkívüli klimatikus körülményekhez, a zord éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás következménye. 
| |
A finnek képesek őszintén nevetni saját magukon és ez a finom önirónia végigvonul a műveken, amelyek többek között természetszeretetüket mutatják be. Tea Mäkipää videója, amelyben egy rénszarvasnak engedi át a filmezés jogát, Ilkka Halso tájképei, amelyek a rezervátumok utópisztikus formáját mutatják meg, Anni Rapinoja tünékeny szépségű ruhadarabjai és cipői, vagy Jari Silomäki fényképprojektje, az időjárásnapló is erről mesél. Nem csak természet és ember viszonya jelenik meg a finn művészetben: láthatjuk Erkki Kurennieminek, az elektronikus zene avantgárd úttörőjének hangszerterveit és Mika Taanila erre reflektáló filmjét. A feszültség terápiás jellegű levezetésére szolgálnak Tellervo Kalleinen és Oliver Kochta-Kalleinen „panaszkórusai”, melyet a világ több pontján szerveztek meg, s melyek nyomán számtalan önkéntes kezdeményezés alakult, többek között Budapesten is. Markus Copper installációja a Kurszk tengeralattjáró tragédiájának állít emléket. Természetesen a jelen ajánlóban kiemeltek csupán ízelítőül szolgálhatnak a „sarkvidéki hisztériához”, hiszen korántsem fedik le az időszaki kiállításon megtekinthető művészek és alkotások teljes körét.
