2009. január 5., hétfő
Legvidámabb barakk milyen volt ? -Kiállítás a VAM Designben
Táskarádió, télifagyi, bólogatós kutya, kisdoboskönyv - egy letűnt kor emlékei láthatók 800 négyzetméteren a VAM Designban jövő szerdától március 15-ig.
A kiállítás gerincét az a 170 fotó képezi, amelyeket a rendezők az MTI archívumából válogattak.
A sajátos tárlatnak azonban mindenki részese lehet: bárki beviheti a kiállítóközpontba háztartásának azon tárgyait, amelyek érdekesek lehetnek a nyilvánosság számára, és amelyek a hatvanas, hetvenes évekre jellemzők.A tárgyaikat, dokumentumaikat felajánlók péntektől jelentkezhetnek a VAM Design-ban. Az önkéntes kurátorok - azaz, akik a gyűjteményt személyes tárgyaikkal bővítik - a tárlatot december folyamán ingyenesen tekinthetik meg.
A WAM Design tájékoztatása szerint a tárgyak felajánlása önkéntes, az átadással az eddigi tulajdonosok lemondanak ezekről.

Vajda Lajos kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Vajda Lajos életműve a 20. századi magyar művészet egyik legkomplexebb és legmagasabb színvonalú teljesítménye: akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban is csak a legnagyobbakéval mérhető össze. A mindössze 33 évet élt művész kezdetben a maroknyi festőt számláló "szentendrei fiatalok" körében vált példaadó mesterré. A világháború utáni progresszív művészeti irányzatokat képviselő Európai Iskola pedig a magyar avantgárd egyik legendás alkotójaként tisztelte.
A gyűjteményes kiállítás szándéka szerint közelebb szeretné hozni Vajda Lajos jellegzetes motívumokból álló, erőteljes képi világát a modern művészet iránt fogékony közönséghez. A közel 250 művet számláló válogatás budapesti és vidéki közgyűjteményekből, külföldi és hazai magángyűjteményekből tevődött össze. Az életpályát kronologikusan és tematikusan követő elrendezés magyarázó szövegekkel és kísérő dokumentumokkal segíti a nézőket a látvány feldolgozásában. A tárlat elvezet a kamaszkori rajzvázlatoktól a korai konstruktív kísérleteken át az izgalmas fotómontázsokig; az egy vonallal megrajzolt szentendrei népi motívumoktól az ikonos képekig, és az 1937-es év kiérlelt alkotásaiig. Egy csoportba kerülnek az érzékeny színvilágú maszkos képek, a háború rémét érzékeltető szürreális víziók, végül, a kiállítás zárásaként, komor lobogású utolsó szénrajzainak megrázó sorozata. Kiemelt helyet kapnak az életmű kulcsdarabjai, mint a Felmutató ikonos önarckép vagy a Szentendrei házak feszülettel. Az utóbbi évtizedben erőteljes nemzetközi érdeklődés tapasztalható a művész Bartók Béla jelentőségéhez mérhető életműve iránt. A budapesti kiállítás bezárása után - a tervek szerint - több európai városban és a tengerentúlon is látható lesz a száz éve született Vajda Lajos gyűjteményes tárlata.
Nagykorú lett a VÁRFOK GALÉRIA
Tizennyolcadik születésnapját ünnepelte november 29-én az ország első magángalériáinak egyike, a Várfok. Az azóta folyamatosan működő kortárs művészeti galériát Várfok 14 Műhelygaléria néven 1990-ben, éppen ezen a napon alapította a tulajdonos, Szalóky Károly. A fennállása óta eltelt 18 évet igazi sikertörténetként értékelhetjük, amit igazol a galéria bővülése, minek során az első kerületi Várfok utca a budai oldal művészeti utcájává vált.Amikor a rendszerváltást követően végre felszabadult a műkereskedelem az állami monopólium szorításából és hivatalosan is lehetőség nyílt arra, hogy egy magánszemély művészeti galériát nyisson, gyorsan lépett a tulajdonos és bejegyeztette önálló bázisát. Tervei szerint egy olyan művészeti központot képzelt el, ahol a háttérbe szorított kortárs alkotók is megmutathatják műveiket a közönségnek. Szalóky Károly művészeti missziót vállalt magára ezzel, hiszen a kortárs művészek közül addig csak néhány szerencsés tudta bemutatni műveit. Féltek tőlük, mert a művészet őszintesége nem fért össze a diktatúra igazságtalanságaival. A galériákra vonatkozó nemzetközi követelményrendszer képviseletével, a minőségi képzőművészet interpretálásával programgalériaként indult a Várfok és ennek szellemében működik ma is. K.K: Mi jellemezte a kezdeteket? Sz.K:A Várfok Galériára kezdetben nagyon határozott, groteszk-frivol hangvétel volt jellemző mert az ide kötődő kiállító művészek - feLugossy László, Bukta Imre, Gerber Pál, Kungl György, Szurcsik József, Roskó Gábor ezt az irányt képviselték. Azóta a kortárs magyar képzőművészet meghatározó alakjai - Nádler István, Szirtes János, Koncz András, Fehér László, El Kazovszkij - is együttműködnek a galériával és számtalan csoportos és egyéni kiállításon mutatták meg, hogy milyen, hol és hová tart a magyar képzőművészet. K.K: Helyes döntésnek bizonyult, hogy a kortárs képzőművészetre szakosodott a galéria? Sz.K: Programjainkban mindig és konzekvensen ragaszkodunk a kortárs magyar képzőművészet fontos, egyetemes értékeinek bemutatásához, izgalmasnak ítélt vonulatainak megjelenítéséhez. Szigorúan vett kortárs művészeti profilunkkal, érték-centrikus szemléletünkkel igyekszünk elősegíteni új műalkotások létrejöttét és jelenlétét a kortárs művészeti piacon. A galériákban bemutatott művészek többnyire a magyarországi neoavantgárd második nemzedékéhez tartoznak, illetve történeti jelentőségű magyar és nemzetközi művészeti irányzatokhoz kapcsolódnak. Közel ötven művésznek rendezett kiállítást eddig a galéria; napjainkra pedig kialakult az a 10-12 névből álló művészgárda, amelynek rendszeresen biztosítunk munkabemutatót, egyéni kiállítást, ami érzésem szerint a döntésünket igazolja.K.K: A fiatal, tehetséges, de még kezdő művészek pártfogása mennyire része a galéria profiljának?Sz.K: A tehetségek segítése nagyon fontos része a küldetésünknek. Az ismertebb művészek alkotásainak bemutatása mellett alkalmanként sort kerítünk a figyelmet érdemlő, tehetséges fiatal művészek munkáinak bemutatására - egyéni, vagy csoportos kiállítások formájában is, aminek köszönhetően több ismeretlen névből lett neves alkotó. K.K: A 18 évvel ezelőtt történt alapítás óta mennyiben változott a galéria?Sz.K: Elsőként 1996-ban a Spiritusz Galéria megnyitásával bővült az anyaintézmény. Az elnevezés átvétel, amely folytonosságot hivatott kifejezni: a Vízivárosi Galériát korábban Spiritusz Galéria néven vezettem, ami az én névadásom, ami kezdetben tipikus lakásgalériaként működött, előszobával és mintegy 40 m2 kiállítási területtel. 1999-től pedig, mint a Várfok Galéria gyűjtőit fogadó bemutatóterem, amolyan szalon, ahol részben az én gyűjteményemből, és a galériákban letétbe helyezett művekből válogatott, időről-időre megújuló kiállítás várta az érdeklődőket. Az XO Galéria a legfiatalabb kiállítóhelyünk, 1997-ben nyitottuk meg. Ívelt, hajlított formájú falaival, high-tech-hatású üvegfelületeivel, cégérével különleges belsőépítészeti kialakítású kisgaléria. A nagy belmagasság, a korszerű világítástechnika a galéria posztmodern stílusával együtt reprezentatív helyszínt biztosítunk a tárlatok számára. A Várfok Galéria kiállítóhelyei között nincs stiláris, vagy egyéb szempont szerinti specializálódás, ezzel együtt az XO Galéria kezdetben inkább az absztrakt, nagyobb méretű, variábilis megvilágítást igénylő művek kiállítóhelye volt. A Várfok utca művészeti látnivalóinak sorát bővítette az XO Teremmel szemben található Portál Galéria. A hely - nevéhez hűen - a nézelődés örömeit szolgáló kirakat-galéria volt. A koncepció megvalósítása nyomán a galéria utcai frontjáról minden hónapban más műalkotásban gyönyörködhettek a járókelők.
2009. január 4., vasárnap
Fontos- Velencei Biennálé

2008. december 21., vasárnap
Karácsonyi ünnepség
Egésznap nagyon készültünk és az eső sem tántorított vissza attól, hogy kimenjünk a piacra egy szép kis fenyőért...:)
A hangulatosan mécsesekkel kivilágított lépcsőn érkeztek meg hozzánk a meghívottak, akik folymatosan jöttek , volt és jelenlegi tanítványaink, és nagy örömünkre igen sokan eljutottak hozzánk a dugók ellenére is.Épphogy csak eltudtuk idejében kezdeni a műsort.
A fuvola trió gyönyörű zenéivel indult a 2008-as Karácsonyi összejövetel, mely után-közben- Bacsa Anita prezentálásában- verseket hallhatunk Rónai Balázs Zoltán tollából, illetve egyik tanítványunk Békefi Mariann kedvenc verseiből.
Mikor már majdnem befejeződött a műsor végszóra megérkezett a 7 tagú kórus és gyönyörű énekekkel, művekkel kápráztattak el minket.
Ezután jött a vendégség és sokan olyan jól érezték magukat, 10 ig maradtak, beszélgettek .
(Képek is készültek jócskán később felteszem őket.)
Jövőre, veletek úgyanitt...............:)))