Szín nevek - Régi elnevezések ...

Régi színnevek

Néhány színnevünk ma már nem, vagy alig használatos, színjelentése is elhomályosult. A valaha köznyelvinek számító szavak lassan kivesznek a hétköznapi szókincsbôl, de a népköltészetben, régi szövegekben és néhány szaknyelvben találkozhatunk még velük. E színnevek egy része kapcsolatos a kelmefestéssel, és ahogy a természetes festôanyagokat kiszorította a mesterséges (anilin-) színezék, úgy váltak egyre régiesebbé a nevek is. Karmazsin, carmasin Mély hidegvörös, drága festôanyag, leggyakrabban a kelme- és bôrfestéssel kapcsolatos. A szanszkrit "krimdzsa" (a bíbortetû neve ill. vörös jelentésû) szó arab közvetítéssel került hozzánk. Ugyanez a szanszkrit szó az ôse a latin "carmine" szónak is, mely egy bíborvörös pigment neve. karmazsin kelme Leonardo vöröskréta rajza bóluszkréta vörhenyes madár Vörhenyes Vörösesbarna szín, a “vér“, “vörös“ származéka. Leggyakrabban állatok nevében és színleírásában használják. A vörheny (vagy skarlát) ma a fertôzô betegség neveként ismertebb. Rôt, bóluszvörös A rôt a német rot (vörös) szóból ered, vörösesbarna szín. Néhány szókapcsolatban maradt meg, pl: rôtvad (ôz, szarvas), rôt avar, rôt haj, Rôtszakállú (Barbarossa) Frigyes, 12. században élt német császár. A rôtli (Rötel, német szó), jelentése vöröskréta, vörös vasokker, ill. az ezzel készült rajz, névváltozata a szintén régies bóluszvörös. Berzsenyszín Berzseny-, börzsöny-, vagy vörösfa, belseje vörös festékanyagot tartalmaz, mely áztatással kinyerhetô, és fôleg textilfestésre használták. Dél-Amerikában nagy mennyiségben termett, az ôslakók a testüket is festették vele. A berzsenyfa portugálul "pau brasil", ebbôl származik Brazilia neve. Mára nagyon kevés maradt belôle, inkább díszfa. Anyagából hegedût is készítenek. Törökpiros, buzérvörös A festôbuzér növényi cserje, gyökere ôsi pigmentalapanyag, a bíbornál és skarlátnál kevésbé drága vöröset nyertek belôle. A bonyolult festési technológia Indiából származik, de széles körben a törökök terjesztették el. török fez berzsenyvörös gyapjú molnár patyolatvászon Molnárkék Munkaruha színe volt, szürkés, fakó kék lehetett. A fizikai munkában használt ruházat évszázadok óta tört árnyalatú, mert ennek elôállítása mindig sokkal olcsóbb volt, mint az élénk színûé, és a piszkolódás, kopás kevésbé tûnt fel rajta. A festôcsüllengbôl és különféle növények bogyóiból olcsó, szürkéskék textilszínezéket nyertek. Patyolatfehér, gyolcsfehér Patyolat: tiszta, fehér vászon. Gyolcs: finom, vékony, fehér vászon Rezedasárga, rezedazöld A rezedából rendszerint sárga festéket készítettek, a zöld színhez kék oldatba (pl. indigóba) mártották a már sárgára festett textilt, vagy a festés elôtt vasgálicban pácolták az anyagot. Emellett a rezedazöld egyike a rendkívül mérgezô (már nem használt) schweinfurti zöld festék számos névváltozatának. Rekettyesárga Rekettye: szép sárga virágú, mérgezô, ôsi festônövény. Kevésbé szép és tartós sárga színt ad, mint a sáfrány vagy a rezeda. rezedazöld rekettyesárga szurfûszín szederjes Szurfûszín Szurfû, szurokfû, vadmajoránna vagy oregano: kedvelt fûszer, melybôl régebben textilfestéket is készítettek. A rozsdavöröstôl a barnán át a feketéig többféle árnyalatot ad. Az erdélyi szôttesek, az ún. festékes szônyegek gyakori színe. Szederjes Régebben a bíbor és lila tartományra használt színnév volt, ma ezt a szót csak a bôr elváltozott színére mondjuk. Habsburg-sárga, Monarchia-sárga Az osztrák uralkodóház címerébôl a sárga (eredetileg arany) vált színnévvé, és ebbôl keletkezett a Monarchia-sárga. A barokk kortól kezdve a Monarchiában is gyakori volt a középületek, kastélyok, templomok homlokzatának sárgára festése (ld. barokksárga) Szög- A szöghaj a közhiedelemmel ellentétben nem egyenesszálú, hanem világosbarna haj. Szögsárga: lószínnév, sárgásbarna színt jelent. Sárig, sár- Az ótörök eredetû sárga színnév régi alakjai. Régi szövegekben, népdalokban hallhatjuk a sárhajú (szôke), sárarany (sárga arany), a sárig virág, sárig hasú kígyó szavakat. A sármány madárnévben is a sár- elôtag szerepel. Egyes tájegységek (Kalocsa, Mezôkövesd, Palócföld), ahol nagy hagyománya volt a hímzésnek, szövésnek, szûcsmunkának, a köznyelvben már alig érthetô színneveket hagytak ránk: parasztrózsaszín, gálickék, vadgalambkék. Gálickék, permetkék a permetezésre használt rézgálic (kékkô) színére utal népi hímzések színnevei parasztrózsaszín gálickék vadgalambkék

Irodalom

www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/kivklub/html/09.htm www.ecolinst.hu/gyum magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvi/ka1rg07.htm www.viskikarolymuzeum.hu